• Állítás

Várszegi Gyula a prémiumok miatt mondott le

• Tény

A prémiumok a speciális bérezésbÅ‘l adódóan a bér részét képezik, alapbér és prémium formában. MunkaszerzÅ‘désben foglalt fizetési kötelezettség. Hónapok óta visszatartotta a vállalat, kifizetésérÅ‘l nem egy személyben döntött a vezérigazgató, hanem az igazgatósággal, például a BKK vezérigazgatójával és a jelenlegi megbízott vezérigazgatóval, pénzügyi gazdasági igazgatóval együtt.

• Állítás

A szakszervezeti vezetÅ‘k jobb, ha hallgatnak, mert nagyon magas a fizetésük.

• Tény

A szakszervezeti vezetÅ‘k fizetésüket nem saját maguknak állapítják meg. A státuszhoz van rendelve egy fizetési struktúra. Nyilvánvalóan nem egy beosztott dolgozó bérszínvonalán, hiszen egyenrangú félként csak egyenlÅ‘ megbecsüléssel lehetséges tárgyalni a munkáltatói oldal képviselÅ‘ivel. A BKV vezetÅ‘ivel ellentétben a szakszervezet vezetÅ‘it nem kinevezik, hanem a tagok választják ki maguk közül demokratikusan a legalkalmasabb személyeket. Abban mindenki egyetért, a BKV nem a dolgozók munkája, hozzáállása miatt került ilyen helyzetbe, hanem azon döntéshozók miatt, akik a vállalat vezetÅ‘it is kinevezték! Tehát ha valaki megérdemli a fizetését, az a dolgozók képviselÅ‘je, hiszen a BKV-t már csak a munkavállalóik lojalitása és kötelességtudata tartja működésben.

Bármilyen fájdalmas a fÅ‘polgármester részére, de a szakszervezetek vezetÅ‘inek nem a hallgatás a kötelessége. Ha ezt tennék, valóban nem érdemelnének egy fillér fizetést sem. EllenkezÅ‘leg, kötelességük szót emelni a tagságuk érdekeinek védelmében, kötelességük fellépni az ezeket sértÅ‘ intézkedések ellen.

• Állítás

A szakszervezetek a kormány mellé állnak a fÅ‘város ellenében.

• Tény

Ez egy óriási csúsztatás. A szakszervezetek pontosan látják, milyen álságos a kormány magatartása, de figyelmeztetnek arra, hogy a törvényeket, kormányhatározatokat betartani kötelezÅ‘, még akkor is, ha egyébként nehéz betartani Å‘ket az elvárások ellenében. A kormány folyamatosan hangoztatja ugyan, hogy a dolgozók nem járhatnak rosszul az általuk hozott, számukra elÅ‘nytelen intézkedések következtében, de közben olyan változtatásokat hajt végre a Munka Törvénykönyvében, mely minden munkavállalót sújt. Az állami támogatás befagyasztásával nyomást gyakorol a fÅ‘városra és a BKV-ra, kényszerítve a Kollektív SzerzÅ‘désben rögzített juttatások lefaragására. Az ebben szereplÅ‘ kifizetések nem béren felüli, hanem a bérbÅ‘l kivett és más, a vállalat költségvetését kevésbé terhelÅ‘ formában adott juttatások.

• Állítás

A miniszterelnök úrral történÅ‘ tárgyalások

• Tény

A kormánypárt propagandagépezete folyamatosan hitegette, megtévesztette megválasztása elÅ‘tt a közvéleményt. A társadalmat politikájukkal megosztották, így érve el azt a célt, hogy kétharmados parlamenti többséget tudtak szerezni. Ennek a kétharmadnak köszönhetÅ‘en aztán gyökeresen megváltoztatják az ország berendezkedését. Sajnálatos, hogy amíg Antall József még tizenötmillió magyar miniszterelnökének vallotta magát, jelenlegi utódja ellenségnek tekinti ellenzékét, a nem rá szavazókat, a vele egyet nem értÅ‘ket, így a nemzeti együttműködés rendszerében a tizenöt millió lecsökkent aktuálisan kb. másfél millióra!

A felálló apparátus részese volt a fÅ‘polgármester is. Azonban szembesülve a valósággal, az elmúlt idÅ‘szak valótlan állításai visszahullottak a fejükre. Amit viszont a miniszterelnök vazallusai állítanak, még véletlenül sem saját gondolataik, hanem az övéi. Tehát ezeken a személyes megbeszéléseken sem történhet semmi egyéb, mint a közvélemény elÅ‘tt. Ezért tartják a fÅ‘város, az agglomeráció, hovatovább az egész ország lakosságát bizonytalanságban, ami a tömegközlekedést illeti. Ez a bizonytalanság pedig tovább rontja a közhangulatot, növeli az emberek, fÅ‘leg az itt dolgozók elkeseredettségét. Egyértelműen súlyos károkat okoz.

• Állítás

Megválasztás a évében a fÅ‘polgármester kijelentette, a BKV csÅ‘djéért abban az évben az elÅ‘döket terhelheti a felelÅ‘sség, de a következÅ‘ben már nem tudják másra fogni, tehát nem történhet meg!

• Tény

Azóta nemhogy javult, hanem jelentÅ‘sen romlott a helyzet. A BKV folyamatosan a csÅ‘d szélén egyensúlyoz, egyre inkább a szakadék felé sodródva. Létrehozták a BKK-t, amely szintén semmit nem tud felmutatni másfél éves működése alatt. Mind a mai napig csak visszafelé mutogat a városvezetés, a fÅ‘polgármesterrel az élén. Egyértelműen bebizonyosodott, a vállalat tragikus helyzete kizárólag külsÅ‘ okokra vezethetÅ‘ vissza, mivel nem kapta meg a működéséhez szükséges keretösszeget. Ehhez képest most már azt is visszatartják, ami idáig legalább befolyt! Rákényszerítik a vállalatot, hogy belsÅ‘ megtakarításokat eszközöljön, ami egyértelmű képtelenség, mivel megtakarítani csak abból lehet, ami van. ElÅ‘ször meg kell határozni azt az összeget, amibÅ‘l működtethetÅ‘ a BKV, megtakarítani akkor kell, ha ennél többe kerül a fenntartása. A feltételezés is hazugság, hogy a olcsóbban működhet, mint eddig, hiszen az üzemanyag az elmúlt két évben gyakorlatilag harminc százalékkal emelkedett, az ÁFA 25-rÅ‘l 27 százalékra nÅ‘tt, bevételi oldalon pedig kevesebb van, mint volt! A dolgozók nettó juttatását 30 százalékkal csökkentÅ‘ terv pedig túl azon, hogy elfogadhatatlan, nem old meg semmit!

• Állítás

Az elÅ‘zÅ‘ városvezetés felelÅ‘ssége

• Tény

Kérem az állítást bizonyítani. A szakszervezetek akkor is hallatták a hangjukat, sÅ‘t, sztrájkoltak, bírósághoz fordultak. Itt lenne az ideje igazolni az állítást, különös tekintettel az elÅ‘zÅ‘ fÅ‘polgármester személyére. Mi már nagyon várjuk. Addig azonban, míg ez nem történik meg, kérjük, hogy saját felelÅ‘sségével foglakozzon a jelenlegi vezetés!

• Állítás

A BKV tulajdonosa a város vezetése

• Tény

Tudomásul kell venni, hogy a BKV fÅ‘városi tulajdon, de nem a város vezetéséé. Az övék a működtetés felelÅ‘ssége, a fenntartás. Övék a beszámolási kötelezettség. Övék a felelÅ‘sség a rossz működésért és az esetleges csÅ‘dért is! De a BKV mindenkié. Még csak nem is a budapestieké, hanem mindazoké, akik adóforintjaikból biztosítják a működését!

•  Állítás

Megoldást jelent az autóbusz ágazat kiszervezése. Számos példa bizonyítja.

• Tény

Ezt az állítást egyetlen számítás nem támasztja alá. Nekem ebben még soha nem sikerült logikát találnom. Ha egy vállalkozás üzletet lát a tömegközlekedésben, akkor hasznot remél belÅ‘le. Márpedig jelenleg nem gondolom, hogy a működés hasznot hozna. Tehát a hasznot a jelen kifizetés feletti rész hozza. Ez vagy azáltal keletkezik, hogy az állami támogatás nÅ‘ (a fÅ‘város valóban nem tud többet vállalni), vagy pedig emelik a szolgáltatás díját. Mégpedig nem a szokásos öt-tíz százalékkal, hanem a működéshez szükséges összeggel, figyelembe véve az ezáltal kiesÅ‘ forgalmat. Ez többszörösére emelheti a jegyárakat! Az állami támogatás növelésére logikus magyarázatot nem látok, hiszen ha szándék lenne rá, ez megoldaná a jelen problémáit is.

Aki esetleg úgy gondolja, nem lesz drasztikus emelés, nézzen utána a nyugati áraknak! Mivel ott is támogatják a közlekedést, nem a haszon miatt kerül annyiba egy jegy, hanem mert valóban ennyiért lehet fenntartani a működést. Érdemes az angliai példát megnézni. A béreken nyilván lehet valamennyit spórolni, de csak ismételni tudom, az minimálisan fog jelentkezni az árakban.

Azt végképp ne gondolja senki, hogy a vállalkozás majd hoz ezerötszáz új buszt azért, hogy néhány év alatt elveszítse a befektetett tÅ‘két! Ott jelentkezik egy komoly amortizációs összeg, amibÅ‘l cserélni lehet a parkot. Legvalószínűbb azonban, hogy a flotta bankhitelbÅ‘l lesz kialakítva és frissítve, további költségekkel terhelve a működést. Mindezt figyelembe véve biztosra vehetÅ‘, hogy a liberalizált piac jelentÅ‘sen megemeli a költségeket!

Naszályi Gábor