Péntek délután bekövetkezett az, ami tulajdonképpen törvényszerű volt. Minden tisztelet egy idÅ‘s ember több évtizedes munkásságához és a közlekedés területén elvégzett eddigi teljesítményéhez, hiszen szakembernek számított. Nem errÅ‘l szeretnék azonban írni, de ezzel összefüggésben. Egy 77 éves ember (ha jól tudom az életkorát) már nem biztos, hogy éles konfliktusokat, helyzeteket megfelelÅ‘en kezelni tudja, pláne ha ezek a konfliktusok a BKV Zrt körül zajlanak. Olyan mélyponton van a BKV Zrt és a budapesti közlekedés, hogy mindenképp önmagában hiba volt ebben a helyzetben Várszegi Gyulát megválasztani. Mikor személyesen volt módunkban találkozni Tarlós István úrral megjegyezte: talán a vezérigazgató úr személyére legyünk tekintettel, mivel már elmúlt 70 éves. Itt most meg kell állni egy picit és a bevezetÅ‘ mondataimra szeretnék visszautalni. Külön kell ugyanis választani azt, hogy valakit tisztelek, de értelemszerűen konfliktusba kerülök vele, illetve a szakszervezet. A konfliktusok elÅ‘re láthatóak voltak. A 12 000 munkavállaló teljesen természetesen a hátrányosan Å‘ket érintÅ‘ intézkedések és a munkakörülmények helyzetére lehetett tekintettel és csak azért elfogadni a Kollektív SzerzÅ‘dés felmondását, a lehetetlen munkakörülményeket és a demonstrációt elhalasztani, mert a cég vezetÅ‘je egy idÅ‘s ember, nem elfogadható érv. Éppen ezért mondom, hogy hiba volt az Å‘ személyét elÅ‘térbe tolni, ráadásul úgy, hogy az igazgatóság vezetése, elnöki szerepe is Å‘t terhelte. Van azonban még egy jelentÅ‘s konklúziója a történteknek. A BKV Zrt igazgatóságán keresztül óriási nyomás nehezedett a BKV Zrt-re. Az Igazgatóság tagjai között ott van a BKK vezetÅ‘je is, aki már tavaly Å‘sz óta diktál és kihasználva szerepét, irányítja a BKV-t és erÅ‘lteti rá akaratát a cég menedzsmentjére. Az egész takarékossági intézkedések és a Kollektív SzerzÅ‘dés felmondása innen ered. Az igazgatóságon keresztül gyakoroltak nyomást a BKV Zrt vezetésére és a helyzet könnyebben kihasználható volt, hiszen az Igazgatóság elnöke és a BKV Zrt vezérigazgatója ugyanaz a személy volt. Talán a fÅ‘város vezetésének el kellett volna gondolkodnia azon, hogy biztos jó döntés volt-e Várszegi Gyulát ily módon a várható konfliktusok közé engedni. Talán nem voltak tekintettel az elnök-vezérigazgató úr korára és úgy gondolták megfelelÅ‘ bábú lesz akaratuk végrehajtására. Nem ez történt és a lemondás törvényszerű volt. A BKK azonban nem áll itt meg! Úgy tűnik, hogy egy idÅ‘skorú vezetÅ‘ után a közlekedési szakmában mindenképpen fiatalnak számító személy kerül a BKV Zrt irányításának a közelébe. Vitézy Dávid már eddig is befolyást gyakorolt a BKK-n és a BKV Zrt Igazgatóságán keresztül és mindent tudhatott a belsÅ‘ folyamatokról és az utóbbi idÅ‘szakban az Igazgatósági döntések is jelentÅ‘sen kihatottak a BKV Zrt munkaügyi kapcsolataira. A munkaügyi kapcsolatok konfliktusos felerÅ‘södése ide vezethetÅ‘ vissza. Nagy kérdés, hogy mi fog történni ezek után, amikor úgy tűnik, hogy a BKK még jobban beletenyerel a BKV Zrt irányításába. Szakmainak semmiképp nem nevezhetÅ‘ döntés az, amikor egy cég vezetésében ily módon szólnak bele! Félek attól, hogy csak valaminek a kezdetén vagyunk és a konfliktusok tovább fognak erÅ‘södni, de ez már egy másik történet és egy következÅ‘ téma feldolgozását vetíti elÅ‘re.

Nemes Gábor